Arab találmányok (2. rész): Pszichiátria
Az 'Arab találmányok' című sorozat második részében a világ első pszichiátriája lesz bemutatva. Az első részt ezen a linken tudjátok megtekinteni:
2018/02/28/zsenialis_arab_talalmanyok_a_kave
Fontos kihangsúlyozni, hogy itt nem az elmegyógyászat kialakulásáról lesz szó, hanem annak, az intézményi rendszerben történő alkalmazásáról. A pszichiátria szó speciális jellemzője, hogy hármas jelentéstartalommal bír a magyar nyelvben. Használni lehet az orvostudomány egyik ágának a megnevezésére, az inézményre, ahol a gyógyítás zajlik, és magára a pszichiátriai metódusra.
A pszichiátria már az ókori Indiában megjelent, a tradicionális gyógyítással foglalkozó szankszrit nyelvű, II. század előtti Charaka Samhita, már tartalmaz információkat az elme gyógyításáról. Az is elképzelhető, hogy kezdetleges formában létezhetett valamiféle pszichiátriai osztály a korai kórházakban, de ezt kézzelfogható bizonyítékokkal nem lehet alátámasztani.
Az első pszichiátriai kórházat 705-ben, a muszlimok építették Bagdadban, melynek létrehozására az Omajjád kalifa, Al-Walid ibn Abd al-Malik adott parancsot. Később a kalifátus más városaiban is megjelentek ehhez hasonló intézmények, ezek közül a három legjelentősebb: Fezben a VIII. század első harmadában, Kairóban (800-ban) és Damaszkuszban (1270-ben).
A kép forrása:
https://www.bibalex.org/SCIplanet/en/Article/
Details?id=5195
----------------------------------------
Habár az első mentális betegségeket kezelő kórház megalakulásának idejében az ilyen típusú betegségben szenvedőket cselekvőképtelennek tartották, mégis úgy gondolták, hogy megilleti őket a védelem és a humánus bánásmód. Itt komplex kezelést kaptak a betegek, beleértve a gyógyszeres kezeléseket, fürdetést, zeneterápiát. Az arab/iszlám orvoslás külöböző eljárásai mély hatást gyakoroltak az európai orvosi metódusok kialakulására. Az iszlám megjelenése utáni nem sokkal megjelentek az első kórházak, melyeket 'Bimaristan'-nak (perzsa szó, jelentése: betegek háza) nevezték. Speciális jegyekkel bírtak, lényegében véve olyan szekuláris intézmények voltak, ahol nem nem volt tényező a betegek vallása, neme, vagy etnikuma. Megbízható forrásokból kiderült, hogy minden beteg addig maradhatott, amíg teljesen fel nem épült, és sosem utasítottak vissza senkit. Minden kórház egy komplett szolgáltató egységet foglalt magába, tartalmaztak többek között egy gyógyszertárat, vizsgálót, betegszobát, fürdetőt, könyvtárat, mecsetet, és némelyik egy templomot is a keresztény betegek számára. Nem csak gyógyítottak a korabeli kórházakban, hanem ez volt az a hely, ahol ki is képezték a fiatal orvosjelölteket.
Az iszlám kultúra és az orvostudomány
----------------------------------------
A középkor egyik legjelentősebb orvosa, a muszlim Abu Bakr Muhammad ibn Zakariya al-Razi (854-925, latin neve: Rhazes). Edward Granville Browne (1862-1926), a híres brit orientalista szerint, ő volt a muszlim orvosok talán legnagyobbika, és az orvostudomány egyik legtermékenyebb szerzője. Megfigyeléseket folytatott és jelentős felfedezéseket tett a pszichés betegségek terén.
Abu Bakr Al-Razi gyógyítás közben
A kép forrása: http://aboutislam.net/science/faith-science/hospitals-islamic-history/
----------------------------------------
Óriási jelentősége van a mai modern elmegyógyászat kialakulásában a X. században élt Najab ud-Dín Muhammad-nak, aki nagyon precízen definiált számos mentális zavart és betegséget. Osztályozta a különböző betegségeket, részletesen leírta a depresszió, a neurózis, az impotencia jellemzőit, és annak javasolt gyógymódjait.
Az iszlám világ orvosai olyan kezeléseket és gyógymódokat alkalmaztak, mint a zeneterápia, foglalkozási terápia, ezenkívül gyógyszereket adtak a betegeknek a különböző mentális betegségek leküzdésére.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor nyomj egy like-ot a facebook oldalamra:
https://www.facebook.com/Arabisztika.blog/
----------------------------------------
Források:
Rahman, Haji Hasbullah Haji Abdul (2004). "The development of the Health Sciences and Related Institutions During the First Six Centuries of Islam"
Miller, Andrew C (December 2006). "Jundi-Shapur, bimaristans, and the rise of academic medical centres"
