Al-Zahrawi, a sebészet atyja
Abu al-Kászim al-Zahrawit az arab világon kívül Abulcasis néven tartják számon, és munkássága felbecsülhetetlen hatást gyakorolt az orvostudomány, azon belül pedig a sebészet fejlődésére.
936-ban született Azahara városában (8 km-re Còrdobától), és élete nagy részét az akkor még muszlimok lakta Andalúziában élte. Az iszlám világ aranykora hagyományosan a VIII. és a XIII. század közé datálódik, de vannak kutatók, akik szerint ez a korszak a XV. század végéig tartott. Bagdad mellett Andalúzia volt az iszlám kulturális és szellemi fellendülésének színtere, ahol számos tudományos vívmány és korát meghaladó szellemi teljesítmény látott napvilágot. A muszlimok jóvoltából az egész térség gazdasági fejlődésnek indult, ennek csak a spanyol reconquista (vagy egyes tudósok szerint: conquista) vetett véget. A területet arabul al-Andalusz-nak (الأندلس) nevezték, és tulajdonképpen ez az Ibériai-félsziget muszlim uralom alatt álló részeit jelentette. A térség muszlim fennhatósága 711-1492-ig tartott.
Al-Zahrawi munka közben
A kép forrása:
http://thayyiba.com/2017/10/19/11252/abul-qasim-al-zahrawi-pioner-ilmu-bedah-modern/
----------------------------------------
A muszlim-arab orvos és sebész, Abu al-Kászim al-Zahrawi (latin nevén Abulcasis) ebben a kreatív és a tudományok fejlődésének erősen kedvező miliőben élt és tevékenykedett. Kezdetben kauterezéssel (leégetés), majd húgycsőbetegségekkel, bőrgyógyászati kezelésekkel foglalkozott. Ne felejtsük el, hogy még csak a X. században járunk, és azidáig nem volt megszokott, hogy a betegségeket ilyen nagy fokú profizmussal kezeljék. Nem csak érzéstelenítést használt a műtétek során, hanem gondosan ügyelt a fertőtlenítésre is. Sokan a sebészet atyjaként hivatkoznak rá, amit a Kitáb al-Taszríf című munkájának is köszönhet. Ebben a műben az orvosi gyakorlatokról és metódusokról értekezik. A 30 részből álló orvosi enciklopédiát arab nyelven írta, és közel 200 sebészeti eszközt ismertetett benne. A XII. században latinra fordították és a középkorban öt évszázadon keresztül az európai orvosi ismeretek elsődleges forrása volt, nem beszélve arról, hogy referenciaként szolgált a sebészek számára.
Al-Zahrawi
A kép forrása: http://kjvids.co.uk/al-zahrawi-the-pioneer-of-modern-surgery/
----------------------------------------
Úttörőnek számított a sebészeti eljárások és a műszerek területén és nagy hatást gyakorolt a Nyugatra. Felfedezései közül néhányat még a mai napig is alkalmaznak az orvostudományban. Ő volt az első orvos, aki azonosította a hemofília örökletes természetét. Több eszközt is feltalált, amiket aztán használt is a vizsgálatok során. Ilyen volt például a húgycső belsejének vizsgálatához használt orvosi alkalmatosság, ezen kívül idegen testeket távolított el a torokról, a fül belsejét ellenőrizte. Specialistája volt az egyedi esetek megfigyelésének és mindig a lehető legpontosabb diagnózist igyekezett felállítani ezekhez. Külön foglalkozott az orvos-beteg viszonnyal, és arra tanította diákjait, hogy minden beteget a társadalmi státuszuktól függetlenül azonos színvonalon lássanak el. Emellett foglalkozott a különböző fejfájásokkal, megfigyeléseket végzett velük kapcsolatban és kategorizálta őket.
A kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=hh7x9WHwmrQ
----------------------------------------
Al-Zahrawi jelentősége megkérdőjelezhetetlen az orvostudomány és sebészet fejlődésében, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy évszázadokkal a halála után is folyamatos hivatkozási alapként szolgált a legnevesebb orvosok számára. Ilyen volt például a francia Guy de Chauliac (egyesek őt nevezik a modern sebészet atyjának), aki több, mint 200-szor idézte a Kitáb al-Taszrífot a XIV. században, de még a XVI. században is többször használja referenciaként az akkori világ leghíresebb sebésze, Jacques Dalèchamps. Természetesen nem Al-Zahrawi végezte az első sebészeti beavatkozást a világon, mivel az ősi Egyiptomban és Indiában is végeztek már korábban egyszerűbb műtéteket, de mindenképp az ő nevéhez köthető a professzionális sebészet alapjainak megteremtése. Eszközhasználata csaknem fél évezreddel előzte meg a korát, ami megnyitotta az utat a mai modern orvosi eszközök kifejlesztése előtt.
A híres történész, Donald Campbell a következőket mondta róla:
"Abulcasis módszerei elhomályosították Galénoszét és domináns pozíciót tartott fent az európai orvoslásban öt évszázadon keresztül. Nagyban hozzájárult a sebészet fejlődéséhez a keresztény Európában... Abulcasis sebészete át lett ültetve Európába Guy de Chauliac után."
Còrdobában utcát neveztek el róla (Calle Abulcasis), ahol egyébként a 6-os szám alatt lévő lakásban lakott, és amelyen jelenleg egy emléktábla őrzi emlékét.
____________________
Ha tetszett a cikk, akkor nyomj egy lájkot a Facebook oldalamra:
