Napról napra fokozódik a feszültség a Kurdisztáni Autonóm Régió és az iraki központi kormányzat között. A feszültség forrása a szeptember 25-én tartandó függetlenségi népszavazás, ahol a kurdok arról dönthetnek, hogy önálló államként (Iraktól elszakadva), vagy továbbra is autonóm régióként képzelik el a jövőjüket. A szavazás eredménye előre borítékolható, mivel az előzetes közvéleménykutatások szerint egyértelműen a függetlenség pártiak vannak többségben, de kérdés, hogy egy esetleg sikeres referendum milyen jogkövetkezményekkel bírna.

Az iraki miniszterelnök Haider al-Abadi bejelentette, hogy az iraki kormány nem fogja elismerni a népszavazás erdményét, és a kormányzat sem szeretne belső konfliktusba bonyolódni. A kormányszóvivő azt közölte, hogy Kurdisztán függetlenségi törekvése alkotmányellenes és jogszerűtlen, emellett kinyilvánította kormánya szilárd álláspontját, ami az ország egységének megtartását tartja létfontosságúnak és nem hajlandóak elfogadni a kurdok függetlenségi követelését. Emlékeztetett arra, hogy a kurdisztáni régió és a központi kormányzat között szövetségi viszony áll fenn, tehát az alkotmány szerint egyik fél sem jogosult a másik beleegyezése nélkül ilyen volumenű változtatás bevezetésére.

Annyi bizonyos, hogy az Egyesült Államok, a bagdadi kormány, valamint Irán és Törökország elégedetlen a kurdisztáni régióban kialakult helyzettel. Sokan attól tartanak, hogy ez a népszavazás destabilizálni fogja Irakot és ebből kifolyólag az egész Közel-Keletet. Az USA egyre inkább sürgeti a KRG-t (Kurdisztáni Regionális Kormány), hogy határozatlan időre halasszák el a népszavazást.

Érthető a kurdok sietsége, mivel az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni harcban tevékenyen vettek részt és mindezért cserébe indokoltnak érzik igényüket egy önálló és független kurd állam létrehozására, nem beszélve arról, hogy a kurd régió vezetője, Maszúd Barzani eképpen kívánja hatalmát megerősíteni. Tudvalevő ugyanis, hogy Barzani nem volt képes konzisztens kormányt kialakítani és rengeteg kritika érte, amiért ő és a családja már-már diktatórikus módon igazgatta a kurd régió politikai és gazdasági ügyeit. Még egy adalék, hogy Barzani elnöki ciklusa 2015-ben lejárt, de azóta se volt hajlandó lemondani a hatalomról és a kurd ellenzéknek esélyt sem adott arra, hogy részt vegyen a népszavazás legfőbb komponenseinek kidolgozásában. A kurdok törekvése negatív fogadtatásban részesült a nemzetközi politikai életben és sok ország, köztük Irak és az Egyesült Államok is úgy látja, hogy ez megbontaná az egységet az IÁ elleni harcban. Annyi kiderült az utóbbi időben, hogy a kurd függetlenségi törekvések nem tesznek jót az iraki arabok és az iraki kurdok viszonyának, megjelentek a gyűlöleltbűncselekmények mindkét oldalon, amiben a politikusok nyilatkozatainak is szerepe van. A legfrissebb hírek arról szólnak, hogy a kurd régióban élő arab etnikumú egyéneknek el kellene hagyniuk otthonaikat, de ugyanez vonatkozna a Bagdadban élő kurdokra is.

A kép forrása: www.gobackpacking.com/road-halabja-iraq-boarder-crossing/

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az iraki miniszterelnök arra figyelmeztetett a napokban, hogy ez a népszavazás egy sötét alagútba lökheti Irakot, mindeközben Maszúd Barzani megerősítette, hogy megtartják a szeptember 25-ére kitűzött referendumot. Al-Abadi ugyanakkor azt is elmondta, hogy a kurdok nagy segítséget nyújtottak a terrorszervezet elleni offenzívában, viszont különválási ambíciójuk csak hátráltató tényező lesz a jövőbeni együttműködést illetően, ami nem fogja hozzásegíteni őket az általuk predesztinált eredmény eléréséhez. Barzani erre válaszként elmondta, hogy a korlátozó tényezők, mint pl. fegyveres csoportok fenyegetése és bizonyos kormányok halasztási kérelme ellenére is kitartanak elhatározásuk mellett. Az már tudható, hogy a hivatalos propaganda kampány megkezdődött és egészen szeptember 22-éig fog tartani és 5,5 millió kurd lakos jogosult a népszavazásban való részvételre.

A Választási Bizottság azt közölte, hogy nem csak az észak-iraki területek, hanem Kirkuk is részt fog venni a referendumon. Ez már önmagában is komoly problémákhoz vezethet, mivel Kirkuk nem része a Kurdisztáni Autonóm Régiónak, ezért a várost célzó bekebelezési szándékuk sokak értelmezésében súlyos agressziót jelenthet és nem feltétlenül mozdítaná elő az iraki kurdok pozitív megítélését a továbbiakban. A város lakossága etnikailag megosztott, de nagyjából hasonló a két fő etnikum létszáma és a türkmén kisebbség sem elhanyagolható. Tény, hogy Szaddam Husszein, regnálása idején erőteljes arabosításnak vetette alá a várost, de már azt megelőzően is sok arab nemzetiségű élt itt, ezért ha a kurdok uralmuk alá vonnák a jövőben, az megteremtené a Közel-Kelet legújabb gócpontját. Az alábbi ábrán korábbi adatok láthatók, mivel a közelmúltban nem voltak a város etnikumának összetételét feltáró mérések:

A kép forrása: www.worldview.stratfor.com/image/iraq-kirkuks-ethnic-makeup-has-shifted-political-control

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 A kialakult feszültséget és instabilitást jól mutatja az a tény, hogy egy korábban tervezett, egész Irakra kiterjedő népszámlálást nem tudtak elvégezni Kirkuk városának bizonytalan státusza miatt. Nem véletlenül Irak olvasztótégelyének is nevezik ezt a várost, mivel az országban található összes nemzetiség jelen van itt. Az alábbi képen látható a KRG területeinek, valamint Kirkuk városának Irakon belüli elhelyezkedése:

A kép forrása: www.citiesintransition.net/fct-cities/kirkuk/

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ez a város ma Észak-Irak olajkitermelési centruma és a jelenlegi konfliktus ütközőpontja. Mind az arabok, mind a kurdok magukénak követelik, elsősorban gazdasági okokból. A Kirkukban található olajmezők anyagilag megalapoznák az esetlegesen megalakuló független kurd állam gazdasági stabilitását, de ugyanezen okból kifolyólag az iraki kormányzat is igényt tart a településre, ahol egyébként már felsorakoztak a kurd pesmerga erők és ez nem igazán vetíti előre a konfliktus békés végkimenetelét.

Kurd üldöztetés (rövid történelmi áttekintés): A kurdok helyzete az Irak-iráni háborút követően vált kritikussá Irakban, amikor Szaddam Husszein parancsára számos kurd települést tettek a földdel egyenlővé és nem egyszer vetettek be vegyifegyvert a kurd lakossággal szembeni mészárlásban. A diktátor perében felhozott egyik fő vád is a kurdokhoz köthető - 1988. márciusában az ő parancsára vetettek be mérges-gázt az észak-iraki Halabdzsa városában, ahol ezrek haltak meg nagy kínok közepette. Az iraki diktátor eltávolítása óta a kurdok nagyobb szabadságot élvezhetnek Irakban, mint valaha, de a '80-as és '90-es években kialakult üldöztetés és tömegmészárlások mély nyomot hagytak az indoiráni nép emlékezetében.