Irak társadalma sokszínű, ahol számos etnikai és vallási közösség él együtt. A legnagyobb etnikai csoportot az arabok alkotják, míg a kurdok jelentős kisebbséget képviselnek, különösen az ország északi részén. Emellett türkmének, asszírok, sabakok és számos kisebb csoport is megtalálható. Vallási szempontból a muszlimok (síita túlsúllyal) alkotják az abszolút többséget, de keresztények, mandeusok, zoroaszterek, bahá’iok és jezdik is élnek az országban, hozzájárulva a kulturális és vallási sokszínűséghez.

A keresztények már a Kr. u. 1. században jelen voltak a területen, és egykoron fontos alkotóelemei voltak a régió társadalmának. Viszont mára egyes keresztény vallási vezetők szerint a politikai instabilitás, a vallási üldöztetések, valamint a gazdasági nehézségek rendkívül negatív hatást gyakorolnak az arab országban élő nem muszlimokra. Ezt megerősíti az a tény is, hogy három és fél évtized alatt csaknem 80 százalékkel csökkent a keresztények aránya, és mára mindössze 250 ezren maradtak.

Ettől függetlenül az elmúlt években egy érdekes tendencia figyelhető meg, ugyanis a karácsony ünneplése egyre inkább a társadalmi összetartozás jelképévé vált a közel-keleti államban. Az ünnep immár nem kizárólag a keresztények privilégiuma; muszlim családok is egyre nagyobb számban vesznek részt a karácsonyhoz kapcsolódó hagyományokban, így erősítve az eltérő kultúrák közötti harmóniát és megértést. Ez a tendencia túlmutat a vallási szertartásokon, és a társadalmi kohézió eszközeként jelenik meg.

Mára elismert ünnep Irakban

A karácsony Irakban 2018 óta hivatalosan elismert ünnep, amelynek politikai és társadalmi dimenziói egyaránt jelentősek. Az Iszlám Állam terrorszervezet 2017-es veresége után az iraki vezetés egyik prioritása a kisebbségek helyzetének javítása és védelme lett. Habár ezen cél elérése még várat magára, a karácsony megünneplése e kontextusban szimbolikus üzenetet hordoz: a keresztény közösséggel való szolidaritást és a vallási tolerancia fontosságát hangsúlyozza. Az ünnep hivatalos elismerése lehetőséget teremtett arra, hogy a muszlim többség is bekapcsolódjon az eseményekbe, és kifejezze támogatását a kisebbségek iránt.

Az ünnep politikai vonatkozása azonban nem merül ki a szimbolikus gesztusokban. Az ünneplés egyben a szélsőséges ideológiák elleni fellépés része, amely azt demonstrálja, hogy a társadalom elutasítja az intoleranciát és a diszkriminációt. Az iraki társadalom így egyrészt a múlt sebeit próbálja begyógyítani, másrészt új alapokra kívánja helyezni a vallási és kulturális sokszínűség megőrzését.

Hogyan ünnepelnek az iraki keresztények?

Az iraki keresztény közösség számára a karácsony szorosan összefonódik a hagyományok és a vallásos áhítat megélésével. December 24-én este rendhagyó istentiszteletet tartanak a katolikus keresztény háztartások udvarán, ahol a családok gyermekei a Bibliából olvassák fel a Születés történetét, miközben a család többi tagja egy meggyújtott gyertyát tart. Az egyik sarokba egy halom szárított tövist helyeznek. Amint elolvasták a történetet, a kupacot meggyújtják, és máglyát raknak belőle. Ezt követően a kiválasztott zsoltárt addig éneklik, amíg a tűz ég. Úgy tartják, hogy a tűz égési módja a háztartás jövőjét jelzi a következő évben. Ha a tövis hamuvá ég, az jó ómen, és a család szerencséjét jelzi. Amikor a tűz hamuvá válik, mindenki háromszor átugrik a hamu felett, és kíván valamit. Karácsony reggelén általában új ruhájukban mennek templomba, hogy részt vegyenek a misén. Ezt követően a családok, barátok, rokonok találkoznak a templomkertben, édességeket osztanak és karácsonyi jókívánságokban részesítik egymást.

A káld és szír katolikusokon túl még szír ortodoxok is vannak az országban, akik január 6-án ünnepelnek. Ezenfelül kis számban az asszír keleti egyház követői is színesítik Irak társadalmát, akik december 25-én celebrálnak.

Egyes muszlimok körében szekuláris ünnep

A karácsony az utóbbi években Irakban és más muszlim országokban is szekuláris elemekkel gazdagodott. Egyre több muszlim család állít „újévi fát”, amelyet karácsonyfaként díszítenek fel, ugyanakkor nem társítanak hozzá keresztény vallási jelentést. Az ajándékozás, a színes fények és dekorációk amellett, hogy a gyermekek örömét szolgálják, az ünnepi időszak általános hangulatát is emelik.

A Baba Noel, azaz a mikulás figurája szintén népszerűvé vált. Az irakiak számára ez az alak leginkább az újévi ünnepléshez kapcsolódik, amely során ajándékokkal – leggyakrabban új ruhákkal – örvendeztetik meg egymást. Ugyanakkor a kereszténységhez közvetlenül kapcsolódó jelképek, mint például a jászol vagy a kereszt, ritkábban jelennek meg, mivel ezek nem illeszkednek az iszlám vallás szokásaihoz.

Mindezek ellenére Jézus Krisztus alakját tisztelet övezi az iszlám világában, hiszen a Korán több helyen említi őt, mint fontos prófétát. Ez a közös vallási vonatkozás hozzájárulhat a két hit közötti közeledéshez, habár a muszlimok körében az ünnep szekuláris elemei dominálnak.

Kritikus hangok

A karácsony iraki térhódítása ugyanakkor nem mentes az ellentmondásoktól. Egyes vallási vezetők toleránsak az ünnepléssel szemben, amennyiben az nem sérti az iszlám vallás elveit. Így például az ajándékozást vagy a dekorációkat elfogadhatónak tartják. Ugyanakkor óvatosságra intenek az olyan rendezvényekkel kapcsolatban, amelyek alkoholfogyasztással vagy vallási rituálékkal párosulnak.

Szélsőségesebb nézetek szerint a muszlimoknak teljes mértékben el kellene határolódniuk a karácsonyi ünnepléstől, amelyet idegen vallási hatásnak tekintenek. Ezek a hangok azonban, különösen a fiatalabb generációk körében, korántsem hangosak, mivel a globális kulturális trendek hatására sokan nyitottabbá váltak a karácsony világi aspektusai iránt.

A karácsony Irakban mára egyszerre szolgálja a kisebbségek védelmét, a vallások közötti párbeszédet és a kulturális sokszínűség megőrzését. Bár a kisebbségek biztonsági helyzete továbbra is kihívásokkal teli, a karácsony megünneplése reményt ad arra, hogy a tolerancia és az együttműködés eszményei tovább erősödhetnek egy olyan régióban, ahol ezek kritikus jelentőséggel bírnak.