Két muszlim, akik megmentik a keresztény Európát
Az elmúlt időszakok híradásaiban főként terroristaként, megszállóként, migránsként, az európai keresztény kultúra megrontóiként hivatkoztak a muszlimokra. Olyan hírek, melyek pozitív színben tüntetnék fel az iszlám világot, vagy annak lakóit, valahogy rendre elmaradoznak. Fel kel tennünk a kérdést: a muszlimokkal összefüggésben valóban csak negatív történéseket lehet felsorolni? Erre egyértelmű nem a válasz. Valljuk be őszintén: ha az iszlámmal kapcsolatban csak a negatív aspektusokat nagyítják fel, és a pozitív vonatkozásokat ignorálják, az növeli a velük szembeni előítéleteket és gyűlöletet, s dezinformálja a társadalmat.
Számtalan példával lehet megcáfolni azt a gyűlölködők által gyakran hangoztatott klisét, miszerint a muszlimok semmit sem tettek hozzá a tudományok fejlődéshez, amiért szerintük az iszlám korlátoltsága és merev dogmatikai jellemzői tehetők felelőssé. Megemlíthetjük azt az andalúziai muszlim arab orvos Abulcasist (arab neve: Abu l-Qászim az-Zahrawi), akinek műveiből fél évezredig tanítottak a világ legjobb egyetemein, vagy azt a perzsa származású arabul alkotó muszlim Avicennát (arab neve: Ibn Szína), aki 1000 évvel ezelőtt agyhártyagyulladást, bénulást, fertőzéseket, ancylostomát, csontbetegségeket, epilepsziát, rákot, légcsövet, szembetegségeket gyógyított, vagy azt a mai Irak területén született al-Kindit, aki nélkül Arisztotelész neve ma semmit sem mondana a fejlett európaiaknak, vagy azt az al-Khawarizmit, aki meghonosította az Indiából származó hindu-arab számokat és köztudatba hozta a "nulla" fogalmát, valamint megalapította a modern algebra alapjait.
A listát hosszú oldalakon keresztül sorolhatnánk, és ne feledkezzünk meg az olyan modern kori muszlim tudósokról sem, mint pl. a kémiai Nobel-díjat nyert egyiptomi Ahmed Zewail (1946-2016), vagy a szintén Nobel-díjas pakisztáni muszlim Mohamed Abdus Salam (1926-1996) fizikus és asztrofizikus, vagy az Apollo programban is részt vett egyiptomi Farouk el-Baz (1938 - ) űrkutató professzor, vagy a Nobel-díjas Muhammad Yunus (1940 - ) bangladesi muszlim közgazdász, vagy a 2006-ban az USA 10 legjobb tudósa közé választott jordán kémikus, Omar M. Yaghi (1965 - ).
Ezeknek tudatában egyáltalán nem meglepő hogy az EU által is propagált Covid-19-vakcinát (Pfizer-BioNTech) két muszlimnak köszönhetjük. A vakcina-kutatás irányítói a BioNTech két muzulmán társalapítója: Uğur Şahin (55) és Özlem Türeci (53). A házaspár csapatukkal a németországi Mainz városban látott hozzá a vakcina létrehozásához. Az általuk kifejlesztett oltóanyag rekordidő alatt készült el, és hatékonysága több mint 90%-os. Şahin 1984 és 1992 között tanult orvostudományt a Kölni Egyetemen. 1992-ben doktori címet szerzett, fő kutatási területe ekkor még a daganatos sejtek immunterápiája volt. 2019-ben elnyerte a Musztafa-díjat. Ezt az elismerést a Khuddame Mustafa nevű szervezet Mohamed prófétáról nevezte el, és azoknak a muszlimoknak ítélik oda, akik kiemelkedő eredményeket érnek el a tudomány vagy a technológia területén. Ezen felül ugyanebben az évben elnyerte a 'Deutscher Krebspreis-t' (Német Rákdíj). Felesége Özlem Türeci, a Mainzi Egyetem professzora és szintén számos elismeréssel rendelkezik.
Ugur Sahin és Özlem Türeci
----------------------------------------
Kettejük tudományos eredményei rámutatnak arra, hogy a muzulmánok is aktívan részt vesznek a nemzetközi tudományos életben, sőt, bizonyos tudományterületeken világraszóló teljesítményt nyújtanak. Amikor a Pfizer-BioNTech által kifejlesztett vakcinának köszönhetően szüleink és nagyszüleink túlélik a Covid-19 járványt, akkor ne felejtsük el, hogy mindezt a démonizált iszlám világból származó két kutatónak (is) köszönhetjük.
----------------------------------------
További tartalmakért látogass el a facebook oldalamra:
