A török erők behatoltak Szíriába
Törökország katonai műveletet indított a kurdok által vezetett erőkkel szemben Szíria északkeleti részén, néhány nappal azután, hogy az amerikai csapatok kivonultak a határvidékről. Ebben a cikkben igyekszünk elmagyarázni a támadás okát és annak lehetséges következményeit.
Kik is azok a kurdok?
A kurd népesség javarészt négy ország területén él nagyobb számban: Irán, Irak, Törökország és Szíria. Számukat 40 millióra becsülik és ebből több mint 20 millióan élnek Törökországban. Szíriában a lakosság 7-10%-át teszik ki. Régóta igényt tartanak saját autonóm terület(ek)re, de legfőbb törekvésük egy független kurd állam létrehozása. Ezidáig csak Irakban jártak némi sikerrel, ott létrehozták a Kurdisztáni Autonóm Régiót, amely 78736 km²-en fekszik és önálló kormánnyal és hadsereggel, továbbá saját parlamenttel rendelkezik.
A kép forrása: CNN
----------------------------------------
Szíriában Bassár el-Aszad elnök és előtte apja Háfez el-Aszad évtizedeken keresztül elnyomta őket és megtagadta tőlük az alapvető jogokat. Az Aszad elleni 2011-es felkelés előtt a legtöbb kurd Damaszkusz és Aleppó városában, valamint a török határ közelében lévő három északi területen - Afrinban nyugaton, az ország közepén Kobane városában (Ain al-Arab) és keleten Qamisliben élt. Amikor aztán a felkelés polgárháborúvá fejlődött, a fő kurd pártok elkerülték a politikai állásfoglalást. 2012-ben a kormányzati erők visszavonultak a kurd területektől és a kurd milíciák vették át az irányítást. 2014 végén az Iszlám Államnak (IS) nevezett terrorszervezet támadást indított Kobane ellen. A csata megkongatta a vészharangot a nagyhatalmaknál, és az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapások végrehajtásával beavatkozott a konfliktusba. A terroristák visszavonulása után a kurdok a koalíció lényeges elemévé váltak Szíriában. A legnagyobb kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) 2015-ben szövetséget alakított ki a Szíriai Demokratikus Erőknek (SDF) nevezett helyi milíciákkal. A koalíciós légierő, valamint fegyveres és tanácsadói támogatás segítségével az SDF harcosai kiűzték az IS terroristáit és a régió vezetése céljából 2019 márciusa után autonóm közigazgatást hoztak létre.
A kép forrása: The National Interest
----------------------------------------
Miért indít Törökország katonai offenzívát?
Törökország Recep Tayyip Erdoğan régóta azzal fenyeget, hogy katonai műveletet indít az SDF által birtokolt területen, melynek az lenne a célja, hogy egy 32 km (20 mérföld) mélységű "biztonsági zónát" hoznának létre, amely 480 km-en (300 mérföld) keresztül futna a határ szíriai oldala mentén. A támadással Erdoğan megpróbálja visszaszorítani a YPG-t, amelyet egyébként terrorista szervezetnek bélyegzett meg és nem titkolt szándéka, hogy ebbe az előbb említett zónába a Törökországban lévő 3,6 millió szíriai menekültből legalább 1 milliót telepítene be. Erdoğan közölte az amerikai elnökkel, hogy az offenzíva hamarosan kezdetét veszi, amire Trump azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok semmilyen módon sem kíván részt venni a konfliktusban és kivonja a csapatait a térségből. Az SDF dühösen reagált Trump döntésére, arra figyelmeztetve, hogy:
Törökország "provokálatlan" támadása negatív hatással lesz az IS elleni küzdelemre, valamint a térségben létrehozott stabilitásra és békére. Elhatároztuk, hogy minden áron megvédjük földünket.
Mik a várható következmények?
A Törökország "biztonsági zónája" alá tartozó terület termékeny síkság, amely valaha Szíria éléskamrájaként szolgált. Ez tucatnyi faluban és városban összpontosul, ellentétben a déli kopár sivatagi régiókkal. Qamisli városának - amelynek egy része továbbra is a szíriai kormány ellenőrzése alatt áll - a háború előtt 200 000 lakosa volt. Az egyik humanitárius szervezet szerint egy katonai támadás azonnal kiszoríthat legalább 300 000 embert a régióból, és megzavarhatja az életmentő humanitárius szolgáltatásokat. Az ENSZ szíriai regionális koordinátora, Panos Moumtzis azt állította, hogy készenléti terveket készített arra, hogy segítse a támadások által otthonukból elmenekülni szándékozó civil személyeket. Hozzátette:
Reméljük a legjobbat, de a legrosszabbra készülünk.
Moumtzis szerint az ENSZ-nek „keserű múltja” van a "biztonsági övezetek" fogalmával, és sohasem ösztönözte azok létrehozását, hivatkozva az 1995-ös srebrenicai mészárlásra (Ratko Mladić vezetésével 8700 bosnyák muszlimot végeztek ki).
Panos Moumtzis
A kép forrása: Flickr
----------------------------------------
Számos negatív következményt hozhat a török agresszió. Történhet egy elég nagy arányú etnikai átrendeződés, ami még a legkisebb problémák közé tartozna, de ennél sokkal fenyegetőbb egy nagyon közeli humanitárius katasztrófa. A harcok kirobbanása óta tízezrek hagyták el otthonaikat és további menekülthullámokra lehet számítani. Ezen kívül könnyedén megerősödhet az Iszlám Államnak nevezett terrorszervezet is, és ne felejtsük el, hogy az ő kiűzésük és likvidálásuk nagyban volt köszönhető azoknak a kurd csoportoknak, akiket Törökország éppen most kíván eltiporni.
További tartalmakért látogass el a facebook oldalamra:
