2017. sze 22.

10 muszlim tudós, akik hozzájárultak az európai civilizáció kialakulásához

írta: musafir
10 muszlim tudós, akik hozzájárultak az európai civilizáció kialakulásához

Ebben a posztban a teljesség igénye nélkül, tíz olyan középkori muszlim tudósról lesz szó, akik híján aligha valósulhatott volna meg Európa felvirágzása. Szándékosan nem arab tudósoknak nevezzük őket (bár egy közösséghez tartoztak és az iszlám égisze alatt működtek), mivel etnikumukat tekintve sok félék voltak, de egy valami mindenképpen közös volt bennük: arabul alkottak. Lényeges elem munkásságukban, hogy átmentették az antik görög műveltséget és továbbfejlesztették, újragondolták azt. Sok száz évvel megelőzték korukat a tudományok terén, számos modern vívmány megalapozói. Ilyenek például a repülés (igaz a Wright fivérek csak 1903-ban alkották meg az első repülőgépet, de Abbász ibn Firnasz már a IX. században megpróbálkozott a repüléssel, ma a bagdadi repülőtér viseli a nevét), a szemüveg (Abbász ibn Firnász a IX. században létrehozott látást javító és nagyító lencséket, több száz évvel megelőzve Roger Bacon angol szerzetest), az analóg számítógép (az-Zarqálí a XI. században hozta létre), algebra (a perzsa származású arabul alkotó muszlim, Khwarizmi nevéhez köthető), statika (Thabit Ibn Qurra fejlesztette ki a IX. században), optika (Ibn al-Haytham-ot az optika atyjának nevezik, arab származású muszlim matematikus, természettudós és filozófus volt, 1040-ben hunyt el).

Az ő közbenjárásuk nélkül a görög filozófiai művek a történelem süllyesztőjében végezték volna, de a különböző muszlim kalifáknak köszönhetően nagyon nagy hangsúlyt fektettek a tudományos művek összegyűjtésére és terjesztésére. Ez aligha volt meglepő, mivel a muzulmánok szent könyvében, a Koránban számos helyen találkozhatunk a tudás megszerzésére és birtoklására ösztönző passzusokkal. Pl.:

...És mondd: Uram! Gyarapíts engem tudásban! (Korán, 20:114)

Elsősorban az orvostudományban, matematikában, kémiában, alkímiában, csillagászatban, térképészetben, biológiában, fizikában, társadalomtudományokban és filozófiában alkottak maradandót, ezért nincs is lehetőség az összes kiváló elme bemutatására.

1. Összeállításunkat Ibn Rusd (Averroes) munkásságának rövid bemutatásával kezdjük. Averroes 1126-ban született Cordobában és ő az arab-iszlám civilizáció egyik legnagyobb filozófusa, multidiszciplináris tudományos személyiség, csillagász, orvos, jogász, bíró, fizikus. Nem látott ellentmondást filozófia és vallás között, hitt a világegyetem időtállóságában. Erkölcsi nézetei Platón és Arisztotelész tanításain alapultak. Platón Állam című művéhez írt kommentárokat.

2. Ibn Szína (Avicenna, 980-1037) a történelem egyik legnagyobb hatású orvosa, aki filozófus és tudós is volt egyben. A mai Üzbegisztán területén született és perzsa felmenőkkel rendelkezett. Már gyermekkorában háfiz volt (kívülről tudta a Koránt). Több elnevezéssel illették, mint például az Amír al-Atibbá (az orvosok hercege) és Ariszto al-Iszlám (az iszlám Arisztotelésze). Orvosként felfoghatatlan hírnévre tett szert, ennek ellenére sohasem akart pénzt és hírnevet magának, csak páciensei fájdalmainak enyhítése volt a célja. Betegeit a saját maga által kikevert gyógyszerekkel kezelte. Nagy felfedezéseket és megállapításokat tett az agyhártyagyulladással, bénulással, fertőzésekkel, különböző parazitákkal (ancylostoma), csontbetegségekkel, epilepsziával, nőgyógyászati problémákkal kapcsolatban. Ő jutott arra a felfedezésre, hogy bizonyos fertőzéseket néhány mikroorganizmus a vízben és levegőben továbbítja. Számos idegrendszeri rendellenességet fedezett fel, vizsgálta a mentális tényezőket, pszichológusként is működött. Ő volt az első, aki felfedezte a belső szemizmokat, korai stádiumú rákos daganatokat operált ki, gégét és légcsövet műtött. Legismertebb orvosi műve a Kánon volt, amit halála után még hosszú évszázadokig használták az európai orvosi egyetemeken.

avicenna.jpg

Ibn Szína

A kép forrása: www.famousinvestors.org/avicenna

----------------------------------------

 3. Abbász ibn Firnász (810-887) Andalúziában született, arab-berber származású muszlim feltaláló, ovos, mérnök, csillagász, matematikus, zenész, arab nyelvű költő. Olyan lencséket talált fel, amik korrigálták a látást, ezzel előkészítve a szemüveg feltalálását. Létrehozott egy olyan tollat, ami nagy mértékben hasonlít a ma használatos tollakhoz és szintén tintával működött. Nevéhez köthető a vízóra feltalálása, a kristályvágás technológiájának kidolgozása. Elmondta az embereknek, hogy repülni akar, ezért sokat tanulmányozta a szárnymozgásokat és a szélsebességet. Később meg is próbálkozott a repüléssel, egy bizonyos ideig az égben tudott maradni a jól kidolgozott szárnyrendszernek köszönhetően, de elhanyagolta a farokrészt és ez a zuhanásához vezetett.

cv629gcxeaahzyc.jpg

Ibn Firnászról mintázott szobor Bagdadban

Kép forrása: www.twitter.com/iraqipic/status/792271798578610176

----------------------------------------

4. Al-Kindi (801-873) Kúfában született, a mai Irak területén, arab filozófus volt. Nagy tudással rendelkezett az antik görög kultúráról, kiválóan beszélt görögül és szírül is, számos Arisztotelész mű fordítását neki köszönhetjük. Négy könyvet írt az indiai számok használatáról. Fizikai és mérnöki szerzeményei hatással voltak Roger Bacon, Vitello és mások munkásságára. A XII. században al-Kindi műveinek nagy részét latinra fordították és ez nagy hatással volt sok tudomány fejlődésére több évszázadon keresztül. 

5. Abu Abdalláh al-Idríszi (1100-1165) a középkor legnagyobb hatású geográfusa és botanikusa, egyenes ági leszármazottja volt Mohamed prófétának. Számos térképet készített, melyeket a középkor leghíresebb utazói is magukkal vittek útjaikra, még Kolumbusz is egy olyan térképet használt utazásaihoz, melyet al-Idríszi munkái alapján készítettek. A földrajztudomány úttörője, ő alkotta meg az első világtérképet II. Roger szicíliai király megbízásából. Könyvet írt a fákról, virágokról, külön csoportokba és osztályokba sorolta őket. Mindezek mellett történész és író volt, munkái kiváló alapként szolgáltak későbbi tudósok műveinek.

tabula_rogeriana_600.jpg

Al-Idríszi világtérképének egy részlete

A kép forrása: www.ign.fr/sites/all/files/tabula_rogeriana_600.jpg

----------------------------------------

6. Al-Battani (858-929) arab származású asztronómus, asztrológus, matematikus. Legnagyobb csillagászati eredménye a naptári év hosszának meghatározása. Kitab az-Zij című művét a leghíresebb középkori csillagászok is idézték. Néhány mérése sokkal pontosabb volt, mint Kopernikuszé több évszázaddal később. Képes volt kijavítani Ptolemaiosz néhány eredményét és összeállította a Nap és a Hold új tábláit. Al-Battani művei a tudomány és a csillagászat fejlődésében kulcsszerepet játszottak.

7. Ibn al-Haytham (965-1040) arab tudós, a mai Irak területén született. Baszrában és Bagdadban tanult, azután Egyiptomba vándorolt. Mind a matematikában, fizikában, orvostudományban kiemelkedőt alkotott. Ő volt az első, aki leírta a szem különböző részeit és aki tudományos magyarázatot adott a látás folyamatáról. A modern optika atyjának tekintik. Fő munkájának latin fordítása (Kitab al-Manadhir) nagy hatást gyakorolt a nyugati tudósokra, pédául Roger Bacon és Kepler munkásságára. Tevékenysége nagy előrelépést hozott a kísérleti módszerek terén. Vizsgálta a lencse nagyító erejét. Mizan al-Hikmah című könyvében megvitatta a légkör sűrűségét és annak kapcsolatát az emelkedéssel. A matematikában kifejlesztette az analitikus geometriát az algebra és a geometria közötti kapcsolat létrehozásával. Tanulmányozta a testmozgás mechanikáját. Írt egy könyvet az evolúcióról, ami még ma is komoly figyelmet érdemel. Írásaiban a muszlimok által kifejlesztett és alkalmazott tudományos módszerek egyértelmű fejlődését láthatjuk, mely magában foglalja a fizikai jelenségek szisztematikus megfigyelését és összekapcsolását egy tudományos elméletbe. Ez jelentős áttörést jelentett a módszertanban és ez a tudományos törekvéseket szilárd alapokra helyezte. Az általa kidolgozott módszertan tartalmazza a megfigyelés, a hipotézis és az ellenőrzés közötti szisztematikus kapcsolatot.

ibn_al_h.jpg

A kép forrása: www.img.haikudeck.com/mg/297A01D9-5185-4624-88FF-B6BA4D2F7BFA.jpg

----------------------------------------

8. Muhammad ibn Músza l-Khawarizmi (kb. 790-850) perzsa származású muszlim matematikus és csillagász, a mai Üzbegisztán területén született. Óriási hatása volt az asztrofizikára és a matematikára, művei eljutottak Európába a latin fordítások révén és ezek nagyban befolyásolták a matematika fejlődését. Ő vezette be az indiai számolási rendszert, valamint a hindu-arab számok elterjedése is az ő nevéhez köthető. Fontos megjegyezni, hogy a ma használt számok Indiából erednek, de ezt tévesen arab számoknak szoktuk nevezni. Az muszlimok érdeme nem a ma is használt számok feltalálásában van, hanem abban, hogy az ő munkásságuk révén váltak ismertté és nekik köszönhetően kezdték el alkalmazni azokat a matematikában. A '0' fogalmának köztudatba kerülése és annak alkalmazása is al-Khawarizmi érdeme. Al-Khawarizmi elválasztotta a számtant az algebrától és megalapította a modern algebra alapjIait. Az algoritmus megalapozójának is tartják.

al-khawarizmi-fathurohmanaziz.jpg

Al-Khawarizmi

A kép forrása: malahayati.ac.id/wp-content/uploads/2016/04/al-khawarizmi-fathurohmanaziz.jpg

----------------------------------------

9. Abu al-Kászim al-Zahrawí (latin nevén Abulcasis, 936-1013) arab-muszlim orvos és sebész, Andalúziában élt. A 'sebészet atyja' volt többek között a ragadványneve. Leghíresebb műve a Kitáb al-Taszríf, melyben az orvosi gyakorlatokról és metódusokról értekezik. Úttörőnek számít a sebészeti eljárások és a műszerek területén és nagy hatást gyakorolt a Nyugatra. Felfedezései közül néhányat még a mai napig is alkalmaznak az orvostudományban. Ő volt az első orvos, aki azonosította a hemofília örökletes természetét. Több eszközt is feltalált, amiket aztán használt is a vizsgálatok során. ilyen volt például a húgycső belsejének vizsgálatához használt orvosi alkalmatosság, ezen kívül idegen testeket távolított el a torokról, a fül belsejét ellenőrizte. Specialistája volt az egyedi esetek megfigyelésének és a lehető legpontosabb diagnózst igyekezett felállítani ezekhez. Al-Taszríf című művét latinra fordították a XII. században és a középkorban öt évszázadon keresztül az európai orvosi ismeretek elsődleges forrása volt, nem beszélve arról, hogy referenciaként szolgált a sebészek számára.

10. Ibn al-Nafísz (1213-1288) Damaszkuszban született arab orvos volt, aki az orvoslás mellett filozófiával, nyelvészettel és jogtudománnyal is foglalatoskodott. Hozzájárult számos orvosi terület fejlesztéséhez. Bebizonyította, hogy a tüdő a vér tisztítására törekszik és azonosította a vér útját az emberi testben. Pontosan leírta és tanulmányozta a vérpályákat. Meghatározta a tüdő struktúráját és definiálta a tüdőhólyagokat. Elmagyarázta hogyan újul meg a levegő a tüdőben és tisztázta a szem szerepét a látásban és annak az aggyal való kapcsolatát. Híres művei: al-Sámil fí l-Tibb, Sarh al-Qánún.

Konklúzió: Az írás célja nem a muszlim tudósok méltán nagyrabecsült eredményeinek felnagyítása és az európai tudósok felfedezéseinek degradálása. Leglényegesebb pont a tudományok középkori fejlődésében, hogy a muszlimok kellő mértékű nyitottsággal rendelkeztek az antik kultúrák rég elfeledett tudásanyaga iránt és a kalifák tudást támogató politikájának is köszönhetően továbbfejlesztették, megújították, azokból kiindulva teljesen új találmányokat alkottak meg. Felfedezéseik és tudományos munkáik nélkül Európa nem lett volna képes arra a nagyívű fejlődési pályára kerülni, amiből kifolyólag sikeresen kilábalt a sötét középkorból.

 

Tárik Meszár 

 

Ha tetszett a bejegyzés, akkor nyomj egy like-ot a facebook oldalamra:

https://www.facebook.com/Arabisztika.blog/

Szólj hozzá

Tudomány